Min-Jee Ver.
Kikisértük és már el is tűnt. Bementünk a konyhába és csináltunk egy kávét, utána a napaliba.
- Ma mit csinálunk?
- Passz.- Yoon csak meg vonta a vállát.
Később bejött a kereszt apum .- Ma csináltok lányok?- jön be egy dobozzal és egy pecabottal
- Még nem tudjuk. És azok mik?
- Ezek a postaládában voltak.
- Ohh..muti.
- Mi van benne?- lökdösni kezdett Yoon. Volt benne két fél nyaklánc. - De jó!- veszi ki Yoon.
- És te hova mész?
- Ahogy látod pecázni.
- Mi is mehetünk, úgyis unatkozunk itthon.
- Persze. De előtte öltözetek fel.
- Okés.- mondtuk egy szere.- Yoon vegyél fől fürdő ruhát.- bólagtot
Gyorsan felmentünk és átöltöztünk. Már kint várt keri apum . Beszálltunk a kocsiba, kb 4 perc alatt ott voltunk pataknál. Keri apum fogott jó sok halat, ott helyben meg ettük a halat. Halnak a levágott fejével játszott Joon és avval kergetett engem.
- Na, lányok mehetünk?
- Nincs kedvem haza menni!- elkezdtem nyafogni
- Nekem sincs.
- Akkor maradjatok, 10 perc alatt otthon vagytok.- adott egy puszit a fejemre és elment.
Bementünk a vízbe.
- Ááá...ez jég hideg!
- Haha..- csak nevetett Yoon.
- Gyere ide!- és elkezdtem kergetni.
- Nézd farkasok!
- Csak őket ne!
- Mi a baj?
- Ezek a fiúk, akik harcoltak tegnap a fiúk. - és át változtak embereké
- Na, megint mit akartok!?
- Nyugi...csak bocsánatért jöttünk. Ugye fiúk?
- Igen.- mondják egy szere.- Bocsi hogy meg támadtunk.- hajtják le fejüket. Én csak meglepődtem néztem, és visszaváltoztak farkassá és elmentek.
- Hát ez fura volt.
- Na ja.
Elkezdett Yoon telefonja csörögni.
- Haló. Neked meg kiződ hozzá ,hogy mi hol vagyunk!- már üvöltött a telefonba .- Nem, na szia .- letette.
- Ki volt?
- Jungkook.
- Honnan tudja a telefonszámodat?
- Amikor elaludtam, ő addig telefont cserélt.
- Hát ez szívás!!- mutogatok rá.
Kezdettem már fázni, ezért haza mentünk. Megyünk, a pusztán azt vesszük észre hogy nyitva az ajtó. Egyre jobban par ráztunk.
- Ahogy ide értünk, csak baj van.- mondom magamban.
Bemegyünk a házba, nem volt semmi feldúlva. Szétnéztünk a lakásban, de senki sem volt itt.
- Felmentem a szobámba piheni
- Oké.
Később én is felmentem szobámba, és állandóan a farkasokra gondoltam meg Jiminre.
- Mért vagytok a fejemben, főleg Jimin. Ái...- üvöltök egyet és hátra dőltem az ágyra és meg látom Jimint.
- ÁÁáá...te mit keresel itt?- lejött a falról.
- Téged vártalak.- közelebb lépet hozzám.
- Akkor azért volt nyitva az ajtó. - vágok okos fejet.- De most komolyan mit akarsz Jimin?
- Azért mert R.M látta, hogy a farkasokkal találkoztok.
- Ő meg honnan tudta?
- Jövőbe lát.
- Akkor te meg mit tudsz?
- Bénítania- fél mosollyal nézz rám. Hú de dögös. Min-Jee ébresztő!
- Hogy érted bénítani?
- Úgy, ránézek, egy embere vagy vámpírral akkor elgyengül.
- Na, próbáld ki rajtam.
- Az nem lehet, mert az nagyon fájdalmas.
- Nem baj bírom a fájdalma t.- rám nézett merev tekintettel, de semmi sem történt.
- Ez fura, rajtad immúnis. Na, jó megyek.
- Hova mész?- minek kérdezed? Kuss, Min!
- Enni.- megy az ablakhoz
- Ugye nem embert?
- Nem! Fúj, mi állat vért iszunk.
- Hát jó guszta- kuncogott egyet. Meg láttam nyakában azt a nyakláncot ami nekem is van.
- Majd visszajövök.- kiugrott az ablakból és eltűnt.
Leültem az ablakba és várt Jimint. Mért is várom őt?
- Gyere ide!- lassan ide jött .- Mutasd a nyakláncot .- elővette nyakából én meg össze raktam, Szív alakú volt. Rá néztem, azokba a szép barna szemeibe.
- Mi az?
- Sem..mi- elkezdtem dadogni.
- Gyere mutatok valamit .- felvett engem és elmentünk egy kis faházhoz .- Na, megjöttünk- mosolyog rám.
Felmentünk a faházba és tele volt régi játékokkal és a falba bele voltak vésve.
- De jó! Ezeket te csináltad?
- Aha. Éppen ebből csináltam a nyakláncunkat.
- Ja a nyaklánc ...vissza adom .- hajtom le fejemet és nyújtom neki a nyaklánct.
- Mért? Hiszen direkt neked csináltam.
- Azért adom vissza, mert én vagyok beléd esve. Bocsi.- leraktam az asztalára, utána lementem a faházikóból. Nem mentem messzire, leültem a fűre és elkezdtem sírni.
* 1 hónap múlva*
Nem láttam Jimint, egyre jobban hiányzott nekem. Néhányszor át jött Jungkook befűzni Yoont, de sosem sikerül, néhányszor jó látni, hogy idegesítik Yoont. Egyik nap elmentem a kis patakhoz, oda mentem mindig sírni, ha eszembe jutott Jimin.
- Mi a baj?
- Szia Suga.- törlöm meg az utolsó könnyeimet.
- Mi van veled? Alig látlak, csak a barátnődet látom állandóan.
- Azért mert nem akarok Jiminel összetalálkoznia- húzom a magamhoz a lábamat és átkarolom.
- És mért nem?
- Mert szerelmes vagyok Jiminbe.
- Aha, akkor mért nem jöttök össze?- már kezdett idegesíteni.
- Mert múlthónapban megbántottam.
- Meg értlek ...de mondjak egy sztorit Jiminről?
- Mondjad.
- Na, az volt, hogy amikor ember volt, volt neki egy barátnője. Halálosan szerette, de egy nap Cl rátalált és átváltoztatta vámpírrá. Jimin oda ment csajához, hogy elmondja neki mi történt vele. A lány kiközösítette, szakított vele.
- És ez mikor történt?
- Ez 2 éve történt, de mesélném tovább. Na, Jimin nagyon szomorú volt nem tudott semmit se csinálni. Rongált, ember vért ívót, kerestük, mint a hülye gyerek, hogy tovább ne kerüljön bajba. Egy nap rátaláltunk egy faházikóban, rábeszéltük, hogy velünk éljen, meg fogja vissza magát. De amikor ti megjöttetek, Jimin újra szerelmes lett. Éppen "BELÉD" . Ja és Cl-nek elmondtuk, hogy tudjátok titkunkat.
- Mi?
- Várjál még. Na és Jimin könyörgött, hogy had ő vigyázzon rád. Amikor téged elvitt abba a faházikóba, és visszaadtad azt a nyakláncot, akkor összeomolt. És még mondok még valamit, még mindig szerelmes beléd.- nagyon figyeltem Sugára, de amit utolsónak mondott majd nem kiugrott a szívem.
- Most hol van?
- Azt hiszem a fakunyhóban.
- Vigyél oda.- felvett a háttára és elvit Jiminhez. Elkezdett esni az eső, de mindegy én a szerelemért mindent meg teszek.
- Itt vagyunk.
- Oké.
- Akkor megyek, sok sikert- meg simította a vállamat és eltűnt.
- JIMIN!- üvöltöttem torkom szakadtából .- JIMIN!
- Ki az? Min, te mit csinálsz itt?
- Hozzád!
- Gyere fel!
- Inkább gyere le te.- gyorsan itt volt.
- Mit akarsz?- nem tudtam semmit mondani inkább a szívem irányítót. Megcsókoltam.
Láttam rajta, hogy meglepődött, de inkább viszonozta a csókomat.
- Szeretlek!
- Én is szeretlek!
És ott csókolóztunk az esőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése